Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 8 találat lapozás: 1-8
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Nokia Telekommunikacios Vallalat

2007. március 29.

A Nokia Kolozs megyei beruházása bizonyítéka annak, hogy Romániában a gazdaság függetlenedett a politikától. Tíz évvel, vagy akár hét évvel ezelőtt az ország még a csőd szélén állt. Mugur Isarescunak, a jegybank elnökének köszönhető, aki rövid időre elvállalta kormányfői tisztséget, hogy Románia elkerülte a teljes összeomlást. Azután egyre nagyobb mértékben gyarapodott a magánszektor, s ezzel párhuzamosan szorult vissza az állam. Idén újabb termelőegységet nyitott a Microsoft, a Nokia Kolozs megyét szemelte ki, ahol a jelek szerint egy újabb mamutvállalat is megvetné lábát. Világhírű cégek a kormányválságok ellenére is szívesen jönnek Romániába. /Borbély Tamás: Független gazdaság További gondolkodási időre van szüksége Tariceanunak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 29./

2007. szeptember 4.

Az RMDSZ felső vezetőségének nincs ínyére Csegzi Sándor alpolgármester marosvásárhelyi polgármester-jelöltsége. A Maros megyei szervezet elnöke, Kelemen Atilla korábban tett kijelentésére, miszerint a Maros megyei RMDSZ-nek nincs marosvásárhelyi polgármesterjelöltje, Markó Béla választ adott: ”A városi szervezetnek van jelöltje, ez jelenleg Csegzi Sándor. A választásokig szinte egy év van hátra, addig sok minden történhet. Nem hinném, hogy a jelenlegi állapoton ne lehetne módosítani. A felső vezetés semmiképpen nem kíván beleszólni a dolgokba, de jó lenne mielőbb egy közvélemény-kutatást rendelni. ” Markó Béla a június 22-i választmányi döntés vesztesének, Borbély Lászlónak az érdemeit igyekezett kidomborítani. Szerinte az RMDSZ minisztere már bebizonyította, hogy kiváló ügykezelő, és ha kell, erélyesen is fel tud lépni olyan populista ellenféllel szemben is, mint a város jelenlegi elöljárója, Dorin Florea. Markó hozzátette: mindez nem jelenti azt, hogy Csegzit alkalmatlannak tartaná. Borbély László két hónappal korábban még azt nyilatkozta, hogy a polgármester-jelöltség számára lezárt fejezet. Most azonban vállalja jelölést. A Krónika kérdésére, hogy az RMDSZ miért nem tulajdonít ugyanilyen nagy jelentőséget a 2004-ben megrendelt közvélemény-kutatásnak, Markó Béla közölte, nem emlékszik semmiféle közvélemény-kutatásra. Valójában a 2004-es helyhatósági választások előtt egy sokáig titokban tartott, de a Krónika által felfedezett közvélemény-kutatás eredményei egyértelművé tették, hogy az RMDSZ akkori jelöltjének, Kelemen Atillának semmi esélye nincs Dorin Florea ellenében. A megkérdezett vásárhelyi magyarok közel egyharmada Floreára voksolt volna Kelemen Atillával, az RMDSZ jelöltjével szemben. Ennek a felmérésnek a létezését az RMDSZ egyik vezetője, Nagy Zsolt letagadta, azonban másnap Borbély László egy interjújában rácáfolt kollégájára. Markó most úgy nyilatkozott, mintha a felmérés nem létezett volna. Csegzi Sándor szerint bárki is lenne az RMDSZ marosvásárhelyi jelöltje, sokat segítene rajta a magyar összefogás, különben egy „ilyen fele-fele arányú városban vesztett ügyünk van” – vélekedett a jelenlegi alpolgármester. Csegzi ellen gazdasági vonatkozású támadás is indult. Nagy István, a nyárádtői Ipari Park Rt. igazgatója azzal vádolta az alpolgármestert, hogy a Nokia telekommunikációs vállalat Csegzi elszólása miatt nem telepedett Marosvásárhely mellé. A finnek ugyanis kikötötték, ne hozzák nyilvánosságra az érdeklődésüket. Csegzi Sándor ezt megszegte, ezért a finnek a Kolozsvár melletti Zsukot választották. Csegzi ezt nevetségesnek tartotta. A finn vállalat kommunikációs menedzsere, Simai Anna is cáfolta Nagy István állítását. /Szucher Ervin: Mégis indulna Borbély. = Krónika (Kolozsvár), szept. 4./

2007. szeptember 13.

Szeptember 12-én aláírták a szerződést, amellyel a Ford is megvetette lábát Romániában, néhány héttel azután, hogy a mobilpiac-vezető Nokia hivatalosan is megérkezett Erdélybe. A két neves multinacionális cég megtelepedése Romániában arról is szól, hogy világviszonylatban az itteni munkaerő a legolcsóbbak közé tartozik, továbbá jó a „befektetői közérzet”. /Cseke Péter Tamás: Közérzet. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 13./ A Ford megveszi a craiovai autógyár épületét, azt ígéri, hogy 2011-ig évi 300 ezer autót, illetve ugyanennyi motort és kapcsolószekrényt fog gyártani Romániában. /A Ford egymilliárd dollárt hozhat. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 8./

2008. február 12.

Február 11-én ünnepélyesen felavatták a zsuki Nokia-gyár első termelési egységét, amelynek köszönhetően másfajta tudás is érkezik az országba. Politikusok, önkormányzati vezetők dicsérik a Nokia-fogást, miközben a finnek által cserbenhagyott németországi munkások az öklüket rázzák. Jó reklám volt ez Romániának, még jobb Kolozsvárnak. Egymás után jönnek a nyugati befektetők. A 150 hektáros nemeszsuki ipari parkba jönne a Mercedest gyártó Daimler meg a Fordot fusizó General Motors, és Dést szemelte ki magának a Porsche-, Jaguar- és Mercedes motorházakat gyártó Kolbenschmidt Pierburg vállalat. Kerekes Sándor, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke emlékeztet rá: Kolozsvár gazdasági sikeréről, a környéken tapasztalható látványos fejlődésről tulajdonképpen Székesfehérvár tehet. Kolozs és Fejér testvérmegyék, s a kolozsvári megyevezetés Fehérvárról hozta annak idején – még a 2001-ben átadott 26 hektáros Tetarom I elkészülte előtt – az ipari parkok mintáját, meg az ehhez szükséges tudást is. Zsukon van már a finn Hansaprint Kiadó, az IBM kelet-európai logisztikai és gyártási központját is Zsukra hozná. Ezek az óriáscégek nem jótékonykodni jönnek, ez kiderült, amikor néhány nap után kirúgták a helyi munkaerő egy részét, és azt magyarországi és lengyelországi vendégmunkásokkal helyettesítették. /Tibori Szabó Zoltán: Zsuki Nokia. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./

2008. április 14.

Több mint 150 ezren vettek részt az RMDSZ által megszervezett előválasztásokon. Markó Béla, az RMDSZ elnöke Csíkszeredában, az RMDSZ Székelyföldi Regionális Konferenciáján kijelentette, nem egy politikai szervezet listájáról van szó, hanem az egész magyar közösség akaratát tükrözi. A tanácskozáson mintegy 120 polgármester, alpolgármester, valamint az RMDSZ számos kormányzati és parlamenti tisztségviselője tekintette át a programokkal kapcsolatos kérdéseket és a közelgő helyhatósági választások feladatait. Markó Béla szerint az RMDSZ-nek jó önkormányzati csapatot sikerült kialakítania. A Székelyföldi Regionális Önkormányzati Konferencia zárónyilatkozat elfogadásával ért véget. A dokumentumban az önkormányzatok megerősítésére, az európai uniós pályázati lehetőségek kihasználásának lehetőségeire és Székelyföld modernizációjára vonatkozó elveket és célokat sorolják fel. /RMDSZ: Együtt az erős Székelyföldért. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 14./ Az infrastrukturális fejlesztésben látja Markó Béla annak egyik kulcsát, hogy Székelyföldön is letelepedjen a finn Nokiához hasonló nagytőke. A konferencia résztvevői elfogadtak egy tízpontos zárónyilatkozatot is, amely célul tűzte ki többek között Székelyföld modernizációját, közösségi fejlesztési társulások létrehozását, valamint a decentralizációt. /Horváth István: Erős Székelyföldet – de hogyan? = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14./

2008. június 12.

A Kolozsvári Közszállítási Vállalat (RATUC) bejelentette: metróvonalat szeretne kiépíttetni a Tetarom II és Tetaron III ipari parkok közötti közvetlen közlekedési kapcsolat megteremtésére. A Tetarom II-ben az amerikai Emerson konszern 125 millió eurós beruházással öt gyárat kíván felépíteni, a Tetarom III-ban pedig a finn Nokia konszern mobiltelefon gyárának vonzáskörzetében több, mint 200 millió eurós összbefektetés várható. /Ö. I. B. : Kolozsvári metró: csak az biztos, hogy indokolt. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 12./

2008. szeptember 25.

A világcégek lehorgonyzása Romániában nagyon fontos esemény. A Kolozsvár melletti Nemeszsukon felavatták hivatalosan a Nokia mobiltelefon-gyártó cég romániai gyárát. A cég több ezer személyt kíván foglalkoztatni, ezzel munkát biztosít a régió lakosságának. /Fall Sándor: Az óriás hagyatéka. = Krónika (Kolozsvár), szept. 25./

2008. november 25.

„Nem lett volna természetes, ha az államfő ölbe tett kézzel ül, mikor egyre nyilvánvalóbbak a pénzügyi és gazdasági válság jelei Romániában is” – indokolta az Traian Basescu, miért járta körbe a múlt héten az országos érdekeltségű vállalatokat. Traian Basescu azokra a vádakra válaszolt, miszerint kampányérdekekből látogatta meg a Dacia üzemet, az Oltchimet, a galaci Mittal kombinátot, majd a kolozsvári Nokiát és a marosvásárhelyi Azomurest. A látottakról az államelnök azt a következtetést vonta le: nem áll fenn az a veszély, hogy az elmúlt évek nagybefektetései csődöt mondjanak. Újságírói kérdésre válaszolva Basescu azt mondta: mindenképpen politikust nevez ki miniszterelnöknek. /Basescu: a válság leküzdhető. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./


lapozás: 1-8




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998